Bakugan

Mivel nekem lányaim vannak soha nem halottam erről a játékról. A vendég hozott mintának egy gömböt, amit összevissza lehetett hajtogatni, mint egy „Rubik kockát”. Közben rájöttem, hogy ez az izé át tud alakulni egy sárkánnyá. Aztán úgy fél óra alatt vissza is tudtam „gyúrni” gömbölyűre. Ez az a munkám, amikor többet foglalkoztam a mintadarabbal, mint a tortával.

Többen is kértek instrukciókat a golyó elkészítéséről. Ezért úgy döntöttem kiegészítem a bejegyzést néhány gondolattal.

Először is szükségünk van egy gömb alakú tortára. Nagyon nehéz forma, hiszen végtelen szimmetriatengelye van, mindenki látott már gömböt és így könnyen kiütközik benne a hiba. Hasznos, ha van hozzá félgömb formánk (vagy legalább egy salátás tál), így kettő darabból össze tudjuk tölteni. Ha nincs formánk, marad a faragás, ezt leírni nehéz lenne, és úgyis ki kell tapasztalni. Hasznos, ha van hozzá forgótálcánk. Természetesen az alját csapjuk le egy picit, nehogy elguruljon. Minél kevesebbet csapunk le annál jobban mutat.

Burkolás. Nehéz, de megvannak a türkjei. El kell lágyítani a piros marcipánt egy kevés vízzel. Amikor burkoljuk, azt vesszük észre, hogy a gömb alján gyűrődik a marcipán. Egyszerűen nyomjuk a tortához és amennyire csak lehet, simítsuk el késsel vagy habkártyával. A díszítő elemeket fehér marcipánból vágtam ki és utólag festettem meg. Ezek nem komplikáltak, csak szemmérték kell hozzá. Ezután bekarcoltam a barázdáit, mélyen, határozottan, lehetőleg egyenes vonalakkal, törekedve az eredetiségre (de azért rugalmasan). Utólag még halványan meg szoktam fújni pirossal, ez kiemeli a mélyedéseket és élénkíti a színét.