Alufóliából hajtogassunk egy akkora medencét, amelyben kényelmesen elfér a fakanál, majd töltsük meg átszitált kakaóporral.
Ragasztószalagból készítsünk kis fület a fakanálra. Erre a fogásra később szükségünk lesz.
Kissé forgassuk meg lisztben, különben a kakaópór nagyon rá fog tapadni.
Egyenletesen nyomjuk bele a kakaóporba.
Fogjuk meg a ragasztószalagnál, és óvatos mozdulattal emeljük ki a kakaóporból, vigyázva nehogy megsértsük a lenyomatot.
Az üreg viszonylag mély legyen, hogy a csokoládé fakanálnak legyen tartása.
Az üreget töltsük fel olvasztott (és temperált) csokoládéval.
Ügyeljünk az egyenletes vastagságra.
Ha betöltöttük, tegyük kb 15 percre mélyhűtőbe.
A megkötött csokoládét már csak gumikesztyűben érinthetjük meg. Ez szigeteli a kezünk melegét, ami megolvasztaná a csokoládét.
Bátran emeljük, ki most már összetúrhatjuk a kakaóport.
Ecsettel söpörjük le a felesleges kakaóport.
Az elkészült csokoládé fakanalat fantáziánk szerint használjuk.
De ötletes!!!!!!!!!!:)
VálaszTörlésIgen,szuper!!Hogyan kell helyesen temperálni a csokit?S tulajdonképpen miért van szükség rá,az állaga miatt,hogy ne olvadjon később?
VálaszTörlésA csokoládé temperálására még visszatérünk. Erről fogom készíteni a következő bejegyzésemet, fázisfotókkal. Elég összetett téma. Előjáróban annyit, hogy a valódi csokoládé kristályszerkezetét állítjuk elő vele, tehát ha nem temperáljuk a csokoládét, akkor nem is fog igazán megkötni. Az eljárás lényege dióhéjban, hogy az olvasztott csokoládét hirtelen hűtjük vissza miközben folyamatosan mozgatjuk.
VálaszTörlésKöszönöm és kíváncsian várom!
VálaszTörlés