KFC

Ehhez a rendeléshez, a vendég nem képet hozott, hanem egy dobozt, szerencsére. Így viszonylag könnyű dolgom volt. Ízesítését tekintve szatmári szilva, az a bizonyos, amelyik az ország születésnapi tortája is volt, és szintén nálunk készült. Mivel nem volt kedvem egy darab szögletes tortát sütni, krémeket lefőzni és betölteni, kivettem egy kerek tortát a hűtőből és átfaragtam szögletessé. Úgy, hogy az adott húszszeletes torta mennyiségét megtartva arányosan növeljem a „doboz” méretét. Mikor készen volt a faragás, lemértem széltében, hosszában, magasságában. Majd a hozott KFC dobozt lapjaira vágtam és beszkenneltem, így számítógéppel a megfelelő nyomtatási méretet beállíthattam. Kinyújtottam egy darab marcipánt, betettem a marcipánnyomtató gépbe és rányomtattam a doboz oldalait. Majd ezeket a lapokat a torta oldalaira illesztettem. Annyi csavart még kért a vendég, hogy a KFC-s emberke helyett, a gyermeke képe legyen a dobozon. Sajnos ehhez nincs megfelelő program a benti számítógépemen, így manuális eszközökkel kellet beillesztenem. Megfelelő méretben kinyomtattam a kissrácot, körbevágtam, és a KFC-s ember képére helyezve szkenneltem be, és máris a helyén volt. Tudom-tudom, ebben így nincs sok kézművesség, de igazság szerint nem is gyorsabb. A gépet működés közben megtekinthetitek a következő bejegyzésben: PÉNZHAMISÍTÁS.